A holland gyerekek a legvid�mabbak

Program a szeg�nys�g felsz�mol�s�ra

A gyerekszeg�nys�g visszaszor�t�s�ra 2006-ban k�sz�lt el a Gyermekszeg�nys�g Elleni Nemzeti Program. Ebben a legs�rg�sebb c�lokk�nt a kedvez�bb lakhat�si k�r�lm�nyek biztos�t�s�t, a szeg�ny csal�dokban �l� gyerekek �tkeztet�si �s oktat�si t�mogat�s�t t�zt�k ki. A program egyik els� l�p�sek�nt egy N�gr�d megyei telep�l�sen indult modellk�s�rlet a szeg�nys�g m�rs�kl�s�re.

Az �sszes�tett lista

1. Hollandia
2. Sv�dorsz�g
3. D�nia
4. Finnorsz�g
5. Spanyolorsz�g
6. Sv�jc
7. Norv�gia
8. Olaszorsz�g
9. �rorsz�g
10. Belgium
11. N�metorsz�g
12. Kanada
13. G�r�gorsz�g
14. Lengyelorsz�g
15. Csehorsz�g
16. Franciaorsz�g
17. Portug�lia
18. Ausztria
19. Magyarorsz�g
20. Egyes�lt �llamok
21. Nagy-Britannia

Laz�bb tan�rok, kevesebbet dolgoz� sz�l�k, sok j�t�k �s sport tan�t�s ut�n - t�bbek k�z�tt ez�rt �rzik jobban magukat a holland gyerekek a magyarokn�l az �ltalunk megk�rdezett, Hollandi�ban �l� magyar �desany�k szerint. A holland gyerekek nem alaptalanul �rzik magukat j�l a b�r�kben, egy 21 orsz�got vizsg�l� UNICEF-jelent�s szerint val�ban �k �lnek a legjobb k�r�lm�nyek k�z�tt. A lista legalj�ra Nagy-Britanni�t �s az Egyes�lt �llamokat sorolta az ENSZ gyermekv�delmi szervezete. A gyerekekkel legrosszabbul b�n� k�t angolsz�sz orsz�ggal egy�tt a lista als� harmad�ban szerepel Magyarorsz�g is.

A vizsg�lt hat t�nyez� k�z�l h�romban kimondottan kedvez�tlen a magyar gyerekek helyzete. A legrosszabb �rt�ket az anyagi helyzettel kapcsolatos adatok mutatj�k: ebb�l a szempontb�l Magyarorsz�g az utols� el�tti helyen v�gzett, az UNICEF-felm�r�sben szerepl� orsz�gok k�z�l csak Lengyelorsz�gban jut kevesebb p�nz a gyerekek j�l�t�re. Ehhez kapcsol�dik a munkan�lk�li sz�l�kkel feln�v� gyerekek ar�nya: a vizsg�lt orsz�gok k�z�l Magyarorsz�gon fordul el� a legt�bb ilyen csal�d. Rossz k�pet mutat a magyar gyerekek eg�szs�gi �llapota is, a felm�r�s szerint k�zel 15 sz�zal�kuk t�ls�lyos.

Fizikai vesz�ly is leselkedik a 11, 13 �s 15 �vesekre: az elm�lt egy �vben majdnem minden m�sodik magyar gyerek keveredett valamilyen vereked�sbe. Az agresszi� kialakul�s�t el�seg�tik a jelenlegi kedvez�tlen iskolai viszonyok - v�lekedik Ligeti Gy�rgy szociol�gus. A Kurt Lewin Alap�tv�ny munkat�rsa szerint a pedag�gusok gyakran rosszul kezelik az iskolai konfliktusokat. Jellemz�en t�lzottan tekint�lyelv� az iskol�k szellemis�ge, nem kezelik partnerk�nt a gyerekeket, akik emiatt nem tudj�k k�pviselni az �rdekeiket. Ugyanakkor l�tezik ennek az ellenkez�je is: a tan�rok mindent r�hagynak a di�kokra, int�zz�k el a konfliktusokat maguk k�z�tt. A pedag�gusok vil�gl�t�sa is er�sen befoly�solja a di�kokat, ez�rt ind�tott az alap�tv�ny sz�mukra a gyerekek v�lem�nyform�l�s�val kapcsolatos k�pz�st.

Az iskolai agresszi� szemmel l�that�an n�vekszik az UNICEF Magyar Bizotts�g�nak igazgat�ja szerint is. Kecskem�ti Edit az [origo]-nak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte ezen a ter�leten k�l�n megel�z� programra lenne sz�ks�g, hogy a helyzet ne romoljon tov�bb.

Sok id�t ford�tanak besz�lget�sre

Kiemelked�en j�l teljes�tettek viszont a magyar sz�l�k abb�l a szempontb�l, hogy milyen gyakran besz�lgetnek a gyerekeikkel k�l�n�sebb aprop� n�lk�l is. A 15 �ves di�kok 90 sz�zal�k�val hetente t�bbsz�r szor�tanak id�t a sz�l�k, hogy "csak �gy" besz�lgessenek. A kanadai �s a n�met gyerekek eset�ben ez az ar�ny 50 sz�zal�k alatt van. Az UNICEF Magyar Bizotts�g�nak igazgat�ja emellett azt emelte ki a kedvez� jellemz�k k�z�l, hogy a kannabiszfogyaszt�s viszonylag ritka a magyar gyerekek k�r�ben (alig t�bb mint 10 sz�zal�kos a 11, 13 �s 15 �vesek k�r�ben, m�g a britekn�l ez 35 sz�zal�k felett van).

K�z�pmez�nybe ker�lt Magyarorsz�g abb�l a szempontb�l, hogy a gyerekek saj�t maguk milyennek tartj�k a helyzet�ket. A legjobban a holland, spanyol �s g�r�g gyerekek �rzik magukat a b�r�kben, a legkev�sb� pedig a britek.

Kev�sb� stresszes a hollandok �lete

Hollandia a vizsg�lt t�nyez�k mindegyik�ben (anyagi j�l�t, eg�szs�g �s biztons�g, oktat�s, a csal�ddal �s m�s gyerekekkel val� kapcsolat, �letm�d �s kock�zatok, "szubjekt�v j�l�t") j�l teljes�tett. Az �ltalunk megk�rdezett, kint �l� sz�l�k ezt t�bbek k�z�tt azzal hozt�k �sszef�gg�sbe, hogy a gyerekv�llal�s ut�n munk�ba visszat�r� n�knek lehet�s�g�k van r�szmunkaid�ben dolgozni. A csal�dany�k �ltal�ban csak heti k�t-h�rom napot dolgoznak, a t�bbi id�t otthon t�ltik a gyerekekkel. "Ha valaki n�gy napot dolgozik, annak val�sz�n�leg a f�rje is r�szmunkaid�ben dolgozik" - tudtuk meg egy Hollandi�ban �l� magyar �desany�t�l.

A gyerekeknek pedig enyh�bb k�vetelm�nyeknek kell megfelelni�k: a holland kisiskol�sok nem kapnak h�zi feladatot, iskola ut�n j�tszanak �s sportolnak. Ut�bbin�l nem a verseny vagy a teljes�tm�ny a fontos, hanem hogy szeressenek mozogni - v�lekedett egy kint �l� csal�danya. Megegyezett az �ltalunk megk�rdezettek v�lem�nye abban, hogy az iskol�sok kevesebb stressznek vannak kit�ve, a gyerekeknek t�bb id�t hagynak arra, hogy a saj�t temp�jukban fejl�djenek. A hollandok �ltal�ban liber�lisabban b�nnak a gyerekekkel, akik t�bbnyire j�l neveltek �s bar�ts�gosak - v�lekedett egy Hollandi�ban �l� magyar �desanya.

A t�bbs�g j�l kij�n a t�rsaival

Az �sszes�t�s szerint Hollandia ut�n az �szak-eur�pai kis �llamok b�nnak legjobban a gyerekekkel. Sv�dorsz�g �s Finnorsz�g meg�t�l�s�n egyed�l a csal�di �s kort�rsi kapcsolatok ter�let�n szerzett negat�v �rt�kel�s rontott. A t�rsaikkal a sv�jci �s a portug�l gyerekek t�bbs�ge j�n ki a legjobban, m�g a csehek �s a britek alig 50 sz�zal�ka tartja kedvesnek �s seg�t�k�sznek a kort�rsait. Magyarorsz�gon ez az ar�ny 60 sz�zal�k felett van.

Szexu�lis �letet a 15 �ves gyerekek k�z�l a britek �lnek a legt�bben (k�zel 40 sz�zal�kuk), Magyarorsz�g eset�ben ez az ar�ny 20 sz�zal�k. A szexu�lis �letet �l� fiatalok 90 sz�zal�k�r�l elmondhat�, hogy �vszerrel v�dekezik. A legt�bb tin�dzserkori terhess�g az Egyes�lt �llamokban fordult el�.

A felm�r�s meg�llap�t�sa szerint nincs k�zvetlen �sszef�gg�s a gazdas�gi fejletts�g �s a gyerekek j�l�te k�z�tt: Csehorsz�g p�ld�ul t�bb szempontb�l is jobban teljes�tett, mint a gazdagabb orsz�gnak sz�m�t� Franciaorsz�g, Nagy-Britannia �s az Egyes�lt �llamok. A k�l�nb�z� t�nyez�k ugyanakkor �sszef�ggnek: a szeg�nys�gben �l� gyerekek p�ld�ul �ltal�ban betegesebbek, rosszabbul teljes�tenek az iskol�ban, t�bb vesz�lyhelyzetnek vannak kit�ve �s rosszabbak a v�rhat� es�lyei, kil�t�sai a k�s�bbi munkav�llal�skor.

Tiefenthaler Eszter

forr�s: Origo